Nagyon kevés hely hárítja át a hatalmas veszteségeket a vendégekre, amelyeket a járvány alatt elszenvedett, csodálkozom is rajta – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője. A Balatoni Gasztrokalauz kapcsán beszélt a tóparti konyha új hajtásairól, a fenyegető szakemberhiányról és a megölhetetlen hekkről is.
Egyre több éttermet tudnak ajánlani
170 helyett már 360 helyet tud ajánlani a Balatoni Gasztrokalauz. A kiadvány először 2013-ban jelent meg és idén a pandémia ellenére 65 teljesen új helyet is bemutatnak. Vinkó József az Inforádióban beszélt a Magyar Konyha kiadványáról.
8 év alatt is fejlődött a Balaton
Ma már kizárt dolog a Balaton körül, hogy a tilápiát vagy a nílusi sügért el lehetne adni balatoni fogasnak, és a törzsvendégek rákérdeznek, hogy a keszthelyi tokhal a keszthelyi akvakultúrából? Vagy tapolcai a pisztráng? A sajtosokat kezdték el legelőször megtanulni, idén már külön rovat kellett a pékségeknek, mert annyi új jött létre. Most gyakorlatilag a Balaton körül rendkívül nehezen jutsz hozzá francia vagy olasz vagy spanyol borhoz. Nincs. Tudomásul vették – mondta Vinkó József.
65 új hely
A fontos helyek közül egy sem szűnt meg, és ez nemcsak az éttermekre vonatkozik, hanem a termelőkre is. Mindenki túlélt. Tavaly érdekes módon erősödött a családi kisvendéglők része, idén egyértelműen a burgerezők, illetve a grillezőhelyek száma növekedett meg. Az étlap hihetetlenül sokszínű lett. Azért vagyunk hitelesek, mert a kilencedik éve szinte ugyanaz a stáb készíti, az óramutató járása szerint Siófoktól Siófokig körbeesszük a Balatont, és mindenkinek megvan a területe – dicsérte a szakkiadványt Vinkó József.
Kreatív nevek
Vége az egész zimmerferis világnak – vallja Vinkó József. Példaként említi a szellemes étteremneveket. Példaként hozza fel a Mi a kő?-t. Ez beidézi a mi a kő tyúkanyámot, ami egy nagyon becsületes kulturális hozadék. Másrészt vannak az ilyen típusú nevek, mint a Partycsóka, ami egy nagyon jellemző arra a globalizációs helyzetre, ami kialakult. Nem i-vel írja a particsókát, hanem y-nal.
Hekk, a lángos, és a palacsinta
A hekk megölhetetlen, nem is kell bántani a hekket, mert akik szeretnének halat enni, de mániákusan félnek a szálkáktól, soha nem fognak sült keszeget kérni. Ha ez a hekk korrektül van megsütve, friss, jó kovászolt uborkát, friss kenyeret kap hozzá az ember és egy jó hosszúlépést, akkor igazából ezzel semmi baj nincs. Aki ezt választja, ezt a balatoni feelinget megkapja. Nyugodtan felvehet hozzá egy klottnadrágot és azt a régi kiskacsás úszógumit is, és akkor nagyon könnyedén a nyolcvanas években érzi magát.
Azok a bizonyos strandbüfék
Különbség az északi és a déli part között
Az egynapos turista gasztronómiailag igényesebb lett, és egyre jobb kocsikkal jönnek az emberek. Siófok egyetlen dolog miatt volt kevésbé igényes, hogy azok, akik vitték magukkal az ennivalót és valóban csak fürdeni akartak egyet a tóban, Siófokot és környékét érték el a leggyorsabban, és mivel egy napon belül hazamentek, ezért nem volt lehetőségük különösebb felfedezésre. De ez is óriásit változott – von párhuzamot a két part között Vinkó József.
Egész évben is nyitva lehetnének?
Nincs is több 80-100-nál, aki vállalja. A többi nem vállalja, de folyamatosan húzza ki a szezont. Van téli Balaton is, a jégkutyázástól a disznóvágásokig. Mindez akkor fog működni, ha kialakul egy olyan igényes polgári közeg, amelyik a gasztronómiai kultúrát és önmagában a kultúrát az élet olyan szerves részének tekinti, amire ugyanolyan szükség van, mint a levegőre, a vízre, vagy akár a sörre. Attól, hogy augusztus 20-án, a tűzijáték napján automatikusan vége a balatoni szezonnak, én már nem félek. Nagyon szép vénasszonyok nyara lehet idén – zárta a beszélgetést az Arénában Vinkó József.
