Veszprém és a balatoni régió közös pályázata nyerte meg az Európa Kulturális Fővárosa címet 2023-ra. Ehhez azonban pénz kell. Az országgyűlésben az Európa Kulturális Fővárosa címe 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó törvényjavaslatról vitatkoztak.
A koronavírus közbeszólt
Ovádi Péter országgyűlési képviselő szerint a veszprémi pályázat erős pontja volt, hogy a Bakony- Balaton régióval együtt indultak a címért. Rámutatott: a világjárvány miatt Veszprémnek is sok felkészülési eseményt le kellett mondania, a helyi éttermek, színházak, koncerthelyszínek is nagy kihívásokkal néznek szembe. A koronavírus okozta gazdasági sokkhatás leküzdése után 200 százalékon kell dolgozni azért, hogy 2023 olyan év legyen, amelyet megálmodtak.
Ezért arra kérnek felhatalmazást a parlamenttől, hogy mindent a lehető leggyorsabban, de a lehető legnagyobb körültekintéssel készítsenek elő 2023-ra.
A pénz miatt aggódik a jobboldali ellenzék
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) nem vitatta, hogy fontos törvényjavaslatról van szó, de szerinte az előterjesztés buktatókat is rejt. A vizes vb többszörösére növekedett költségvetésére utalva felvetette: jelenleg 88,5 milliárd forintból tervezik a kulturális fővárosi címhez kapcsolódó programokat és infrastrukturális beruházásokat, de kérdés, hogy a végén mennyibe kerülnek majd.
És akkor mi van a közpénzekkel?
Nacsa Lőrinc (KDNP) a jobbikos képviselő szavaira reagálva azt mondta: az európai kulturális főváros sikere nemzeti érdek, Veszprém és a régió ezáltal Európa figyelmének középpontjába emelkedhet. A javaslat hatékony közpénzfelhasználás mellett biztosítja, hogy a programokhoz kapcsolódó fejlesztések elkészüljenek 2023-ig.
A szocialisták az átláthatóságra figyelmeztettek
Mesterházy Attila (MSZP) hangsúlyozta: veszprémiként büszke arra, hogy a város, és a térség Európa kulturális fővárosa lesz. Fontosnak tartotta, hogy az időbeni elkészüljenek a programokhoz kapcsolódó projektek, ugyanakkor az átláthatóság megteremtése érdekében azt szorgalmazta: adjanak “rálátási lehetőséget” a beruházások lebonyolítására a helyi ellenzéknek vagy az általuk jelölt civil szakértők számára.
Pécsnél sikeresebb lehet
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő reményét fejezte ki, hogy a javaslat alapján a programsorozat szervezése, a beruházások előkészítése időben elkezdődik és a korábbi pécsi programnál sikeresebben fog megvalósulni. Hangsúlyozta: Veszprém megye a magyarországi németség tradicionálisan lakott régiója. Azt kérte: a szervezők a rendezvények sokszínűsége érdekében vonják be a programsorozat előkészítésébe a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek kulturális szakértőit is.
Az államtitkár egyetért
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára osztotta Ritter Imre véleményét abban, hogy a német nemzetiséget be kell vonni a programsorozatba. Mint fogalmazott, a németség az elmúlt években hatalmas munkát végzett ott.
30 éve kezdődött
Az Európa Kulturális Fővárosa címet több mint 30 éve hozták létre Melina Mercouri görög származású színésznő és kulturális miniszter javaslatára, és azóta is az EU kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb produktuma.
Veszprém 2018-ban nyerte el ezt a címet
A 2017. decemberi határidőig hét város pályázott, ezek közül a nemzetközi szakértői bizottság 2018 februárjában Debrecen, Győr és Veszprém pályázatát juttatta a döntőbe, majd 2018 decemberében Veszprémet ajánlotta Európa Kulturális Fővárosának. Veszprém óriási lehetőséget kapott, hiszen a szokásoktól eltérően 2023-ban egyedül birtokolhatja az Európa Kulturális Fővárosa címet.
