Fonalas kékalga jelent meg a Balatonban a tó nyugati és déli partjainál, a Keszthelyi-medence mintegy felét érintve, a helyzet naponta változhat – közölte Somogyi Boglárka, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.

Ha nagy a meleg, nagy a baj

A tihanyi intézet kutatója elmondta: ez nem az a faj, amely 2019-ben algavirágzást okozott, hanem egy kora nyári alga, amely már június elején is okozott kisebb riadalmat, majd eltűnt. Egymást követő kánikulai napokon nagyobb kiterjedésben is megjelenhet a vízfelszínen, és szeles időjárás hatására ismét eltűnhet – tette hozzá.

Kedden teszteltek

A keddi, nyílt vízen vett mintáikban nem volt határérték feletti a víz A-klorofill koncentrációja a teljes vízoszlopot tekintve, de a strandokon, ahol a széljárástól függően nagyobb algatömeg gyűlhet össze, előfordulhat ilyen érték.

Méregtermelés

A fonalas kékalga képes lehet toxintermelésre, ezért célszerű lenne a kánikula idején akár naponta ellenőrizni a strandok vízminőségét, illetve ahol algásodást tapasztalnak, ott az embereknek fürdőzés után lezuhanyozniuk – mondta a szakember.

Két éve volt nagy a baj

Emlékeztetett arra, hogy a hosszú évekig tartó kiváló vízminőség után két évvel ezelőtt mindenki számára váratlanul robbant be egy nagy algavirágzás, ami tavaly nem ismétlődött meg. Meglátásunk szerint az algák táplálékául szolgáló foszfor jelen van a Balaton üledékében, de az, hogy milyen mértékben szabadul fel, alapvetően az időjárástól függ – fogalmazott még júniusban a kutató.

Egy hét nagy meleg kell

Annyi tudható, hogy ha 4-7 napig is kitart a szélcsendes nagy meleg, az kedvezni fog egy újabb algavirágzásnak. Most, a kora nyári időszakban inkább lokális, part menti algásodára lehet időnként számítani, ami kisebb szél hatására el is tűnik – tette hozzá.

Ma tudják meg az eredményt

Jelezte, hogy a vízügytől kaptak szerdai vízmintákat is, amelyeket csütörtökre értékelnek ki. A tó elalgásodottságának mértéke ugyan jelentősen csökkent, de a problémás kékalgák nem tűntek el a tóból – ezt már a a Vízügy honlapja. írta.

Az a fránya nitrogén

A kékalgák tömeges elszaporodásának egyik legfontosabb oka az, hogy a tóban az algák számára alapvető tápanyagok (nitrogén és foszfor) közül a nitrogénből kevesebb van, mint foszforból, és ezek az algák, a levegőből is fel tudják venni a nitrogént, ami a vízből hiányzik.

Vannak kedvezőbb jelek is

Kedvező jel, hogy egyéb, a tóban a korábbi, alacsonyabb trofitású állapothoz köthető, a Balatonban őshonos algafajok nyertek újra teret. A nyári hónapokban időnként a ovaalga és a balatoni fecskemoszat térnyerése volt megfigyelhető, a kékalgák nem voltak képesek olyan mértékben egyeduralkodóvá válni, mint történt az a 80-as évek elejétől a 90-es évek közepéig. (MTI)

Címlapfotó: Jacsó Emma