A ragadós száj- és körömfájás járvány miatt komoly korlátozásokat vezettek be a Balaton-felvidéki kirándulóhelyeken. Több kirándulóhelyre, legelőkre vezettek be látogatási korlátozásokat, lezárásokat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén. Az igazgatóság a Facebook-on tájékoztatta a kirándulókat az érintett területekről.

Lezárások a Balaton-felvidéken 

A járványügyi helyzetre tekintettel tájékoztatjuk, hogy legelő állatállományaink környezetében látogatási tilalmat vezettünk be” – írták közleményükben. Belépési és átjárási tilalom lépett érvénybe több helyen. 

Lezárások a járvány miatt 

  • a tihanyi Belső-tó melletti gyepterületek, a szürke marhák ürgés legelője, a Belső-tó teljes partvonala;
  • a csopaki Kerekedi-öbölben fekvő szürkemarha-legelő;
  • a pécselyi medencében fekvő legelőnk magyar tarka szarvasmarhákkal;
  • Kékkút és Kővágóörs között a Szegszénai-rét;
  • Kisapátiban a falu alatti legelő;
  • Salföldi Major mellett lévő legelők;
  • Kornyi-tó környéke;
  • Zalavári Állattartó Telephez tartozó legelők (Nedám, Ökör-sziget, Basa);
  • Kápolnapuszta melletti legelők;
  • Letenye, Mura ártéri legelők (Szűk sűrű, Goronyák);

Szlovákiában is kimutatták a vírust 

Alig egy hete, a Duna túloldalán, Szlovákiában is kimutatták a fertőzést három marhatartó telepen. Emiatt a zömükben szigetközi falvakban az országos főállatorvos elrendelte a védő- és megfigyelési körzeten belül elhelyezkedő településeken, gyakorlatilag az összes szigetközi faluban a fogékony állatfajokat, sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét tartó háztáji gazdaságok állatlétszámának számbavételét. Azóta szigorodott is az intézkedés, kötelezték a háztáji állattartókat, hogy március 31-ig vágják le állataikat

Osztrák gazdáé a telep 

Az intézkedés a jelek szerint nem volt elégséges, Levél távolabb van a csallóközi gócpontoktól, még a megfigyelési körzetbe sem esett bele. A levéli telep az osztrák származású Paul Meixner tulajdona. Meixner 1992-ben költözött Nickelsdorfból a rajkai határban lévő tanyájára, egy évtizede már magyar állampolgár. Őstermelő, családi gazdálkodó, több agrár, szolgáltató és kereskedelmi kft. köthető a nevéhez. 

Kimutatták a vírust 

A telep tulajdonosának fia azt mondta, a napokban vettek észre gyanús tüneteket az állatokon, néhány nyáladzott, csámcsogó hangot adott ki és habzott a szája, hólyagzott a tőgye, az egyik üsző pedig sántítani kezdett. A szakemberek vért vettek az állatoktól, a laboratóriumi eredmény mára pozitív lett. „Semmi jóra nem számítunk, sejtjük, most mi következik”.  

2300 állat van a telepen 

A levéli telepen 2300 marhát tartanak, de ugyanennek a tulajdonosnak a közeli Márialigeten további 300 állata van. A szakembereknek aggodalomra adhat okot, hogy a közelben egy hatalmas sertéstelep is működik. A hírportál úgy tudja, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hamarosan közleményt ad ki a levéli fertőzés ügyében.

Kitört a járvány 

52 év elteltével, pár hete újra megjelent egy veszélyes vírus Magyarországon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentette be, hogy egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen azonosították a ragadós száj- és körömfájás vírusát. Az első tünetek március elején mutatkoztak meg az érintett telepen, ahol 1700 szarvasmarhát tartottak. A védekezés részeként az egész telepet felszámolták az összes állatot leölték, a tetemeket pedig Bábolna határában ásták el.  

Tünetek 

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző, vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat, például szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti. Fő tünetei a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A betegség emberekre nagyon ritkán terjed át. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 341 ezernél is többen követnek minket.

Kiemelt kép: Tihany látképe – Forrás: balatonkörnyeke.hu