Több helyről is zöldes színű vízről számoltak be a Balatonnál. A fotók alapján úgy tűnik, algásodni kezdett a tó. Amikor a foszfor- és nitrogénszint megemelkedik, a vízben található algák – főként a kékalgák (cianobaktériumok) – gyors szaporodásnak indulnak, ami zöldes, opálos vízhez és akár fürdésre alkalmatlan állapothoz is vezethet. 

Sok alga jelent meg Szepezdnél és Boglárnál

Korábban is előfordult már, hogy a Balaton algásodni kezdett, de ez sokszor hosszan tartó, melegebb időszakok után következett be. Ez most még nem mondható el, hiszen a május kimondottan hűvös volt. Vasárnap reggelre viszont nagy mennyiségű alga jelent meg az északi parton, Balatonszepezd környékén, de hasonló a helyzet a déli parton Balatonboglárnál is. A Balatonkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el. A Facebookon már 26 ezernél is többen követnek minket, az erősebb napokon mi vagyunk a Balaton vezető hírportálja.

Vízminőség kérdése

A Balaton algásodása elsősorban a tó vízminőségi egyensúlyának megbomlására vezethető vissza, melynek fő oka a túlzott tápanyagterhelés, különösen a foszfor felhalmozódása. Ez a tápanyag természetes módon is jelen van a vízben, de a mezőgazdasági területekről befolyó műtrágyák, a csatornázatlan nyaralók szennyvizei, valamint a bemosódó talaj és növényi maradványok miatt koncentrációja túl magas lehet. 

Gyors szaporodás

Amikor a foszfor- és nitrogénszint megemelkedik, a vízben található algák – főként a kékalgák (cianobaktériumok) – gyors szaporodásnak indulnak, ami zöldes, opálos vízhez és akár fürdésre alkalmatlan állapothoz is vezethet. Az algásodás folyamata a klímaváltozás hatására is gyorsul: a melegebb nyarak, a csapadékmentes időszakok és az alacsonyabb vízszint mind kedveznek az algák elszaporodásának. 

Cianobaktériumok

A hosszabb ideig tartó melegvizes periódusok során a tó oxigénháztartása is felborulhat, ami tovább rontja a vízminőséget és károsíthatja az élővilágot. Emellett az algásodás nemcsak esztétikai és turisztikai probléma, hanem komoly ökológiai kockázatot is jelent, különösen akkor, ha a cianobaktériumok toxintermelése is beindul, ami veszélyes lehet az állatokra és emberekre egyaránt.

Súlyos algásodás

A Balaton történetében több jelentős algásodási hullám is előfordult, melyek közül az egyik legsúlyosabb az 1980-as évek elején zajlott. Ekkor a tóba kerülő mezőgazdasági és kommunális eredetű szennyezés, különösen a foszforban gazdag szennyvíz miatt hatalmas algatömeg fejlődött ki, főként a déli part sekélyebb részein. 

Elmaradtak a fürdőzők

A víz színe zöldre változott, az átlátszóság jelentősen csökkent, és a part menti területeken kellemetlen szagú, habos réteg alakult ki. A fürdőzők számottevően elmaradtak, és a jelenség komoly közegészségügyi és gazdasági problémákat is okozott, ami nyomán megindult a Balaton vízvédelmi stratégiájának átfogó átalakítása – például a környező települések csatornázásának és a szennyvízkezelés modernizálásának felgyorsítása.

Foszforterhelés

Egy másik figyelemre méltó algásodás 2019 nyarán következett be, amikor hosszan tartó meleg idő és csapadékhiányos időszak után főként a keleti és déli medencékben szaporodtak el intenzíven az algák. Ekkor is a foszforterhelés és a magas vízhőmérséklet játszott döntő szerepet, különösen mivel a víz hőmérséklete tartósan 25 °C felett maradt. 

Sérülékeny a Balaton

Bár a jelenség nem volt olyan kiterjedt és súlyos, mint a nyolcvanas években, felhívta a figyelmet arra, hogy a Balaton továbbra is sérülékeny, és az éghajlatváltozás hatásaival kombinálva az algásodás visszatérő problémát jelenthet. Azóta is rendszeresen monitorozzák a tó vízminőségét, különösen a nyári időszakban, hogy időben észlelhessék a hasonló folyamatokat. A Balatonkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el. A Facebookon már 26 ezernél is többen követnek minket, az erősebb napokon mi vagyunk a Balaton vezető hírportálja.

Kiemelt kép: Lellei strand – Fotó: Balatonkörnyéke.hu