Tavaly a vízügy igazgatója, idén a civil szervezetek szövetsége szorgalmazta erőteljesen az iszapkotrás beindítását a Balaton vízminőségének megóvásááért, a strandok védelméért. Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e ebből valami.

Már tavaly kérték

Már a nyár elején a Balaton kotrásának mielőbbi beindításáért az érintett minisztériumok, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Balaton Fejlesztési Tanács közreműködését kérte a 34 tagszervezetet tömörítő Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége. További balatoni friss hírekért kattintson ide!

Második éve ad jeleket a Balaton

„Az iszapkotrást 2004-ben befejezték, kiváló a vízminőség, de nemzeti kincsünk a Balaton, a második éve jeleket ad, amelyek szerint szükséges a beavatkozás olyan helyeken, mint a Keszthelyi-öböl, a Szigligeti-öböl vagy a somogyi vízbefolyások – mondta a thevip.hu-nak Gál Lajos elnökségi tag. A civilszövetség szerint a Balaton nyugati medencéje, főként a strandok egyre jobban iszaposodnak.

Ami kellene

A strandok előtt lévő, évek óta megtelt iszapcsapdák kitisztítására is szükség lenne. A mederfeltöltődés a Zala folyó hordaléka miatt érinti jobban a Balaton nyugati medencéjét. A környékbeli települések konszenzusa alapján a fenékpusztai félig töltött zagyterek és a balatonszentgyörgyi felhagyott agyagnyerőhelyek alkalmasak lennének a zagyanyag befogadására.

2020-ban nem volt elég pénz

„16 év után ismét szükség lenne Balaton vízminőség-védelmi mederkotrására, a vízügy egyetlen erre alkalmas kotróhajójának felújítása azonban egy-másfél évig is eltarthat, és a kivitelezésre sem áll még rendelkezésre forrás” – mondta 2020 februárjában Csonki István, a Balaton területén illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek. Mint akkor hozzátette, a beavatkozás a legsürgetőbb a Balatongyörök és Vonyarcvashegy előtti vízterületen, ahonnan több mint egymillió köbméternyi mederanyagot kell eltávolítani.

A következő szükséges lépések

A második ütemeként a Keszthelyi-öbölben, majd harmadik ütemeként a Szigligeti medencében és a Balatonfűzfő előtti vízterületen kell lepelkotrást végezni 20-30 centiméter vastagságban. Csonki István 2020 elején jelezte, el kell kezdeni ismét a tó fenntartási jellegű, vízminőségi célú mederkotrását.

Kotorgattak

2020 augusztusában a 24.hu arról számolt be, hogy két kotróhajó 100 ezer köbméternyi üledék eltávolításával próbál gátat szabni az algák szaporodásának. Mivel külső szennyezés nem érte a tavat, az algavirágzást segítő tápanyag belső forrásból, az üledékből származhat, ezért kell az üledéket lepelkotrással kiemeln, és iszapcsapdákban foglyul ejteni. Az iszap zagytérbe kerül, majd a 2-3 évig tartó kiülepedés után tájsebek gyógyítására – így felhagyott bányák rekultivációjára – vagy mezőgazdasági területek talajjavítására használható.

Nem tippelgetni kell, hanem kutatni

2020 szeptemberében Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet azóta furcsa körülmények között leváltott igazgatója így beszélt: Azonnal be kellene tiltani minden zöldterület – erdő, mező, nád – kiirtását és beépítését. Egyesek szerint megváltást jelenthetne az iszapkotrás, mások szerint nincs értelme. Van, aki szerint rosszabbodna tőle a helyzet. Én pedig egész határozottan állítom, hogy nem tippelgetni kell, hanem kutatni. Tihanyi intézetünk jelenleg is folytat méréseket, októberre megmondjuk, mi a kotrás hatása, legalábbis hogy 2020. augusztusában Györökön mi volt.”

Az idei álláspont

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet nevében most Sági Ági, a kutatóintézet kommunikációs refense azt írta a portálnak: A kotrással végzett belső terhelés csökkentésének hatékonysága jelenleg még vita tárgya a kutatók között, aminek eldöntéséhez további kutatások szükségesek.

Inkább a horgászokkal törődnének?

„A számítások alapján a felhasznált etetőanyagok mennyiségének csökkentésével, és a magas foszfortartalmú adalékok (pl. halliszt) visszaszorításával a horgászat vizeinkre gyakorolt hatása jelentősen javítható. Sőt, könnyen elérhető lenne a nullás foszformérleg, illetve akár a horgászat általi foszforkivonás és a vízminőség javítás is!”