A megfelelő szoftvereszközök megválasztása egy cég esetében mindig kulcsfontosságú kérdés. Mikor választhatunk felhős szoftvert, és mikor telepítettet? Tényleg félnünk kell a felhős rendszerektől?

A felhő alapú szoftverekkel kapcsolatban nem volt magas a bizalom 10-15 évvel ezelőtt. Aggodalom övezte az adattárolási módszert, mert az adatok nem helyben, az épületen belül vannak, ha valahol a felhőbe. Az internetkimaradás is a problémák között volt úgy, ahogyan az esetleges adatvesztéstől való félelem is.

Vegyünk példának egy széles körben végzett tevékenységet, a raktározást. A raktározás többek között azért is jó példa, mert mindenki a legjobb raktárkezelő programot keresi, enélkül már nincs cég aki belefogna. Vannak ingyenes szoftverek is, de általában van valami olyan tulajdonságuk, ami a profi célra (pl. bérraktározás) lehetetlenné teszi a használatukat. Nincs ingyen ebéd itt sem. Nézzük most a leggyakrabban felhozott 5 érvet pl. a felhős raktárkészlet kezelő rendszerek ellen:

1.) Nem tudni, hol van az adatunk. Ez jellemzően csak a nagy multi cégekre (Microsoft, Google) igaz, egy átlag magyar vállalkozás pontosan meg fogja tudni mondani, hogy hol és milyen körülmények között fut a raktár szoftverünk. Ha nem tudja megmondani, az is egy információ. A legjobb esetben egy fizikailag is technikailag is védett szerverparkban fut virtuális vagy fizikai szerveren. Egy átlag raktár szoftver esetében nem érezzük a különbséget a kettő között, a lényeg, hogy ne a konyhaasztal alatt ketyegjen a vas.

2.) Mi van, ha kiesik az internet? Erre is van megoldás. Egyrészt az internetkimaradás valószínűsége a szerverpark oldalán igen csekély, tehát elsősorban a használati ponton kell számolni az esetleges internet kimaradással. Egy napi 10 órában használt készletkezelő rendszer (pláne, ha szállítmányozás is van benne) esetében elég kellemetlen, ha órákig nem érhető el. A megoldás a redundáns internet előfizetés. Manapság már léteznek olyan hálózati eszközök (ún. routerek), mik képesek kettő, vagy akár több bejövő internet vonalat használni, és akár a terhelést is elosztják az internetkapcsolatok között. Annak, hogy egyszerre két különböző szolgáltató szolgáltatása maradjon ki már olyan csekély kockázat, hogy a tűzeset is nagyobb annál.

3.) …és ha eltűnik a raktárkezelő szoftverünk szolgáltatója? Itt fontos kérdés az ingyenesség és a fizetősség kérdése. Nem véletlenül nem használnak a multik stratégiai téren (számlázó, raktárlogisztikai rendszer, könyvelő program) ingyenes termékeket. Az ingyenes termék bármikor megszűnhet, mert nem fűződik senkinek az anyagi érdeke a működéshez. Ahogyan ez egyik kollégám fejezte ki: kétféle ingyenes szoftver van: ami már megszűnt, és amelyik csak ezután fog. Tehát ha nem látjuk az üzleti modellt amiből a fejlesztőnek bevétele származik, inkább ne bízzuk rá az adatvagyonunkat (jelen esetben a raktárkészletünk nyilvántartását). Amennyiben fizetős terméket választunk, akkor csekély az esélye annak, hogy a szolgáltató egyik pillanatról a másikra eltűnik. Itt egy vargabetűt ír le az érdekünk fonala: minél többet fizetünk a rendszerért, annál kevésbé valószínű, hogy megszűnne. Másfelől pedig mindent szeretünk olcsón beszerezni. Ha tehát egy raktárkezelő rendszerért évi 20 ezer forintot fizetünk, legyünk óvatosak. Ennyi pénzből ezer, de legalábbis több száz ügyfél kellene ahhoz, hogy egy raktárkezelő szoftver tényleges karbantartása, folyamatos fejlesztése, megbízható üzemeltetése kijöjjön.

Ez a cikk támogatott tartalom. Ha Ön is szeretne ilyent a Balaton és környékének kedvelt hírportálján, amelyet a forgalmasabb napokon már 40 ezren olvasnak, akkor kattintson ide!