Rossz bizonyítványt kapott a Balaton védelme: nyolc javaslatot tett az Állami Számvevőszék

Tíz évben is több víz fogyott el a Balatonból, mint amennyi érkezett, 2000 előtt ilyen egyszer sem fordult elő. Az Állami Számvevőszék szerint a tó védelme nem volt eredményes, ezért nyolc javaslatot küldött a felelős miniszternek. Kiderült az is, mi a gond a kotrással.

Szigorú vizsgálat zajlott

Az Állami Számvevőszék, röviden ÁSZ, azt nézte meg, hogyan vigyáz az állam a természetes vizeinkre, és ezen belül a Balatonra. Az ellenőrzés öt évet fogott át, 2021 elejétől 2025 végéig. A számvevők négy szervezet munkáját vizsgálták: az Energiaügyi Minisztériumét, az Országos Vízügyi Főigazgatóságét, valamint a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságét. Az eredmény nem lett túl hízelgő. A BalatonKörnyéke.hu az erősebb napokon a Balaton vezető hírportálja. Már 700 ezren lájkolják a kiadónk Facebook-oldalait.

Egyre gyakoribb vízhiány

A jelentés egy beszédes adatot is kiemel. A Balaton természetes vízkészlete 2000 óta tíz évben is mínuszba fordult, korábban egyszer sem. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ezekben az években kevesebb víz érkezett a tóba esőből és a befolyó vizekből, mint amennyi elpárolgott belőle. A tó így magától nem tudta pótolni, amit elveszített. Az ÁSZ szerint a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent a tó élővilágára és a gazdasági hasznára is.

Óriási gazdasági súly

A Balaton nem csak egy szép tó. A számvevők szerint ez az ország legfontosabb állóvize, és a gazdaságban is kulcsszerepe van. Az állapota közvetlenül hat arra, hogyan teljesít a turizmus a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Az ÁSZ egy meglepő összehasonlítást is tett. A térség gazdasági teljesítménye nagyságrendileg akkora, mint amennyit az állam a honvédelemre vagy az oktatásra fordít. Vagyis ha a tó bajba kerül, az az egész országnak fáj.

Elmaradtak fontos döntések

A jelentés szerint a vízügyet irányító minisztérium munkája nem volt eredményes. A tóról sok kutatás készült, de a minisztérium nem hangolta össze, hogyan használják fel ezek eredményeit. Több olyan terv és javaslat is született, amely kijelölte volna, mit kell tenni a Balaton jó állapotáért, ám ezekről nem született döntés, és írásos visszajelzés sem jött. Így a vízügyesek főleg a saját hatáskörükben és többnyire uniós pénzből megvalósított projektekben értek el eredményt.

Nincs vízpótlási elemzés

A mesterséges vízpótlás azt jelenti, hogy kívülről vezetnének vizet a tóba, ha a természet nem hoz eleget. Az ÁSZ szerint a klímaváltozás ellenére sem készült átfogó elemzés arról, szükség lehet-e erre a Balatonnál, és ha igen, milyen módon lehetne megoldani. A számvevők úgy látják, hogy a megtett lépések nem szüntettek meg minden gondot a víz mennyiségével és minőségével, és a klíma okozta veszélyeket sem kezelték teljesen.

Kockázatos a többlettározás

Az utóbbi időben lehetővé vált, hogy a tó medrében több vizet tartsanak vissza, mint korábban. Ezt hívják többlettározásnak. Az ÁSZ szerint ez rugalmasabbá tette a vízgazdálkodást, hiszen több víz marad tartaléknak. Van azonban árnyoldala is. Ha megemelik a megengedett legmagasabb vízszintet, a tó fenekén lerakódott iszapból tápanyag szabadulhat fel, és ettől romolhat a víz minősége.

Kétséges a kotrás

A víz minőségének javítására kotrásokat is végeztek, vagyis gépekkel iszapot szedtek ki a mederből. A számvevőszék szerint a kutatások nem igazolták egyértelműen, hogy ez valóban segít. A gond az úgynevezett belső tápanyagterhelés. Ez azt jelenti, hogy a tó saját iszapjából kerülnek a vízbe olyan anyagok, amelyek rontják a minőségét. A kotrás hatékonyságát erre nézve nem támasztották alá a vizsgálatok.

Nyolc javaslat született

A hibák feltárása után jöttek a javaslatok. Az ÁSZ nyolc pontban kérte a vízgazdálkodásért és vízvédelemért felelős miniszter lépéseit. Az egyik szerint a vezetői döntéseket ezentúl szabályosan kell előkészíteni és írásban rögzíteni, és figyelni kell arra is, hogy célszerűek, gazdaságosak és hatékonyak legyenek. Egy másik pont azt kéri, hogy a klímaváltozás miatt hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a víz mennyiségével és minőségével foglalkoznak, és ehhez használják fel a kutatások eredményeit.

Megújulhat a Kis-Balaton

A lista része a mesterséges vízpótlás felmérése is, és az, hogy vizsgálják felül a vízszint szabályozását és a vízügyi monitoringot, vagyis a víz rendszeres mérését. Az ÁSZ a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer felújítását is kéri. Ez a nagy mocsaras terület szűri meg a Zala vizét, mielőtt az a Balatonba érne. A számvevők azt is javasolják, hogy nézzék át a tó vizének védelmére szánt pénzügyi forrásokat. A közel 60 oldalas jelentés nyilvános, a Balaton jövője most a miniszter asztalán van. A BalatonKörnyéke.hu az erősebb napokon a Balaton vezető hírportálja. Már 700 ezren lájkolják a kiadónk Facebook-oldalait.

Kiemelt kép: Illusztráció – Like Company AI Stúdió