Tagokat toboroznak a balatonkenesei horgászok. Miután korszerűsítették a kikötőt, több mint 1 millió forintos tagsági díjat kérnek. Kiváló horgászati lehetőséget ígérnek a leendő tagjaiknak.
1 millió forintos tagdíj
Tagfelvételt hirdetett a Balatonkenesei Horgász Egyesület, amely Facebook-oldalán tette közzé a felhívást. A költségeket tekintve azt írták, hogy a leendő tagoknak a belépési díj 1.025.000 forint, amihez még hozzájönnek az „éves díjak”, amelyek további 53.000 forintot tesznek ki. A Balatonkörnyéke.hu legfrissebb híreit és az aktuális viharjelzést ide kattintva éred el.
Vízjogi engedély
Az egyesület kikötőjének lejárt a vízjogi engedélye, amit újra megkaptak, de csak azzal a feltétellel, hogy át kell építeni a létesítményt. Ezt meg is tették, és tájékoztatásuk szerint a belépési díj tartalmazza a „kikötő-átépítés hozzájárulását”.
Korszerűsítették a kikötőt
A munkálatok során a régi kikötőt elbontották, a területet kikotortatták, és gondozásmentes, új bejárókat építtettek. „Családias hangulatú, gondozott kikötőnk jól felszerelt és biztonságos. Minden irányból hullámvédett, zárt kikötő, kikötőmesterrel, kamerarendszerrel és WIFI-hálózattal” – adott jellemzést a Balatonkenesei Horgász Egyesület.
Így néz ki a kenesei kikötő
Forrás: Facebook/Balatonkenesei Horgász Egyesület
Jó horgászati lehetőség
Kikötő elhelyezkedésének köszönhetően nagyon jó horgászati lehetőséget biztosít a békés- illetve ragadozó halakra – írja közösségi oldalán a horgászegyesület.
Kiváló vízmélység
A kőgáttól körülbelül 10 méterre már 2,5-3 méteres vízmélység található, ahol a kagylópadok és hínármezők jó haltartók. Az egyesület területe a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) rendszeres telepítési pontja.
1 milliós tagdíj
Tagfelvételt hirdetett a Balatonkenesei Horgász Egyesület, amely Facebook-oldalán tette közzé a felhívást. A költségeket tekintve azt írták, hogy a leendő tagoknak a belépési díj 1.025.000 forint, amihez még hozzájönnek az „éves díjak”, amelyek további 53.000 forintot tesznek ki.
Vízjogi engedély
Az egyesület kikötőjének lejárt a vízjogi engedélye, amit újra megkaptak, de csak azzal a feltétellel, hogy át kell építeni a létesítményt. Ezt meg is tették, és tájékoztatásuk szerint a belépési díj tartalmazza a „kikötő-átépítés hozzájárulását”.
Korszerűsítették a kikötőt
A munkálatok során a régi kikötőt elbontották, a területet kikotortatták, és gondozásmentes, új bejárókat építtettek. „Családias hangulatú, gondozott kikötőnk jól felszerelt és biztonságos. Minden irányból hullámvédett, zárt kikötő, kikötőmesterrel, kamerarendszerrel és WIFI-hálózattal” – adott jellemzést a Balatonkenesei Horgász Egyesület.
Jó horgászati lehetőség
Kikötő elhelyezkedésének köszönhetően nagyon jó horgászati lehetőséget biztosít a békés- illetve ragadozó halakra – írja közösségi oldalán a horgászegyesület.
Kiváló vízmélység
A kőgáttól körülbelül 10 méterre már 2,5-3 méteres vízmélység található, ahol a kagylópadok és hínármezők jó haltartók. Az egyesület területe a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) rendszeres telepítési pontja.
Utoljára 1991-ben telepítettek ilyen halat
Nemrég írtunk arról, hogy Kökény Balázs még májusban horgászott Balatonboglárnál, amikor angolnák akadtak a horgára. A Balatonba utoljára 1991-ben telepítettek angolnát, amik akkor átlagosan két évesek voltak, így a most kifogott példányok 34 évesek lehetnek. A Balatonkörnyéke.hu legfrissebb híreit és az aktuális viharjelzést ide kattintva éred el.
Szaporodni csak tengerben
Ezek a halak azonban hiába élnek meg az édesvízben, szaporodni kizárólag csak tengerben tudnak. Az agrojeger.hu szerint az egyetlen ismert szaporodó helyük a Sargasso-tenger, ahol valószínűsíthetőleg több száz méter mélységben ívnak. Az angolna lárvái a Golf-áramlattal utazva kerülnek közel az európai partokhoz, majd a folyótorkolatokon felúszva foglalják el az édesvízi életterüket.
Óriási károkat okoztak
A Balaton és vízrendszerében a korábbi angolnatelepítések óriási károkat eredményeztek. Egyes fajok – mint például a menyhal, kecskerák – szinte teljes egészében eltűntek, de a csapósügér és a kősüllő állomány is megcsappant.
Kikopnak majd
Az angolnák azonban várhatóan 15-20 éven belül végleg ki fognak kopni a tóból. Az állománycsökkenés pozitív hatása már manapság is érzékelhető, az általa elnyomott fajok állományának erősödése tapasztalható.
Kiemelt kép: balatonkenesei kikötő – Forrás: Facebook/Balatonkenesei Horgász Egyesület