Sokan félreértelmezték azt a közleményt amely a Balatonba jutó emberi vizelettel kapcsolatos – nyilatkozta Dr. Boros Gergely, a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa.
A sok kicsi kicsi is marad
Az emberi vizelettel a Balatonba kerülő tápanyagterhelés nem olyan mértékű, ami alapvetően befolyásolhatná a tó algásodását. – állította a szakember a hirbalaton.hu-nak.
Ingyenes vécék
Korábban a BalatonKörnyéke.hu is beszámolt arról, hogy a Balatoni Szövetség elnöke vízminőség-védelmi okokból állami támogatást kért a Balaton-parti illemhelyek ingyenessé tételéhez.
Balatonfenyves polgármestere szólalt fel
Újra ingyenessé kell tenni a WC-ket a tó vízminőségének védelmében – mondta Lombár Gábor, aki Balatonfenyves független polgármestere az MTI-nek. A BalatonKörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Túlzás volt?
„Részben félrevezetőek voltak azok a cikkek, melyek címében azt sugallták, hogy emiatt szaporodnak túl időnként az algák” – mondta Dr. Boros Gergely.
A beteg emberek jelentenek gondot
Ami a közegészségügyi vonatkozásokat illeti: az egészséges ember vizelete ugyan steril, nem tartalmaz baktériumokat – szemben a széklettel –, de a beteg emberekre ez már nem igaz – hangsúlyozta Dr. Boros Gergely.
Gyógyszerek
További problémát jelenthet, hogy a vizelettel különböző gyógyszer- és egyéb szermaradványok kerülhetnek közvetlenül a Balatonba, amelyeknek a vízi élővilágra gyakorolt hosszabb távú negatív hatásait már több tudományos vizsgálat igazolta. Én reménykedem abban, hogy a nyilvános mosdók alapvető állampolgári jogon, ingyenesen használhatók lesznek – fogalmazott a kutató.
Másfél liter
Dr. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít.
Erről itt írtunk részletesen
Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente 1,2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel.
Mihez képest?
Ez a tó teljes terheléséhez képest nem olyan borzasztóan sok, hiszen csak a Zalából körülbelül 25 tonna érkezik évente a tóba, de ahhoz képest igenis sok, hogy nagyon drága beavatkozások árán sem sikerült évi 8-10 tonnával csökkenteni a kívülről érkező foszfor mennyiségét – mondta a kutató.
A környezet jobban szennyez
A tó befolyó vizeiből, valamint a városias és mezőgazdasági területekről nagyságrenddel több foszfor kerül a Balatonba, mint amit a fürdőzők esetlegesen közvetlenül bele ürítenek. Mindemellett persze nem lehet figyelmen kívül hagyni a kisebb terhelő forrásokat sem, amelyeket lehetőség szerint fel kell számolni vagy tovább kell csökkenteni.