Friss fotók járták be hétfő reggel a magyar sajtót, ezeken az látszik, hogy a volt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor a horvátországi Opatija tengerparti sétányán gyalogol Rogán Antal és Schmidt Mária társaságában. Kiderült, hogy Orbán idén is a Schmidt család milliárdokat érő tengerparti villájában pihen. A fotókon az is jól látszik, hogy a luxusvilla telke nem ér a tengerpartig, a víz és a kerítés között ugyanis bárki által bejárható sétány van. Horvátországban alkotmányban rögzítették, hogy a tengerpart mindenkié, abból senki sem kaphat magántulajdont vagy nem szedhet belépőt a strandolásért. Eközben Orbánék teljesen elvették a Balatont a magyaroktól. A partvonal jelentős része magánkézbe került, a fennmaradó önkormányzati területeken pedig a helyi vezetés fizetős strandokkal nyerészkedik. A magyar és a horvát modell között óriási szemléletbeli különbség van.
Orbán Viktor az Adrián
Idén sem telt el a nyár anélkül, hogy magyar turisták ne szúrták volna ki Orbán Viktort az adriai tengerparton. A legfrissebb beszámolók szerint a miniszterelnök Abbáziában (Opatija) tűnt fel, ahol egy fekete, magyar rendszámú Mercedesből kiszállva sétált be a népszerű Roko étterembe. Az utcán készült felvételek tanúsága szerint a kormányfő nem egyedül élvezte az adriai kikapcsolódást, ugyanis Rogán Antal és Schmidt Mária társaságában érkezett a tengerparti vendéglátóhelyre. A BalatonKörnyéke.hu az erősebb napokon a Balaton vezető hírportálja. Már 700 ezren lájkolják a kiadónk Facebook-oldalait.
Orbánék kiszorították a magyar embereket a Balaton partjáról
Egy másik fotón az látszik, hogy a három magyar közszereplő Schmidték luxusvillája mögötti tengerparti sétányon gyalogol. Horvátországban még a leggazdagabbaknak sem engedik meg, hogy a tengerig érjen a telkük, ezzel szemben a Balatonon Orbánék máshogy döntöttek, ezért a legtöbb magyar lényegében teljesen kiszorult a Balaton partjáról.
A horvát jogalap: A „pomorsko dobro”
A horvát alkotmány és a Tengeri Közjavakról szóló törvény értelmében a tengerpart állami közjószág (pomorsko dobro). Ez a jogállás kizárja, hogy bárki – legyen az magánszemély vagy multinacionális vállalat – tulajdonjogot szerezzen a partvonalon. A szabály alól nincs kivétel, az az Adria összes szigetére és eldugott öblére egyaránt érvényes.
A megszeghetetlen 6 méteres parti sáv
A törvényi szabályozás kimondja, hogy az átlagos legmagasabb dagály szintjétől számított legalább 6 méteres sáv minden körülmények között köztulajdon marad. Sziklás partoknál, öblökben vagy kikötők környékén a hivatalos geodéziai felmérés alapján ez a védelmi sáv jóval szélesebb is lehet. Ezen a területen a közhasználat jogát semmilyen építkezés vagy kerítés nem korlátozhatja.
Szigorú tilalmak az adriai strandokon
A 2023-ban tovább szigorított horvát törvények értelmében a tengerparti strandokat szigorúan tilos bekeríteni, azokon belépődíjat szedni nem lehet, és a nagyközönséget semmilyen formában nem lehet kizárni a használatból. Még a vállalkozók által elnyert koncesszió sem jogosít fel senkit arra, hogy elkerítse a tengerpartot vagy fizetőssé tegye a vízbe jutást.
A koncessziós jogok szigorú korlátai
Ideiglenes és korlátozott használati jogot kizárólag nyílt pályázati úton elnyert koncesszióval lehet szerezni a tengerpart egy részére. Ez nem ad tulajdonjogot, csupán meghatározott szolgáltatások nyújtására (napágybérlés, büfé, vízisportok) jogosít fel. A koncesszió lejártával a terület visszakerül a közhasználatba, és az ingatlanok adásvételével sem ruházható át harmadik félre.
Az 1000 méteres parti védőzóna
A tengerparttól számított 1000 méteres szárazföldi és 300 méteres tengeri sávban szigorú építési korlátozások érvényesek. Az első 25 méteren kizárólag strand és közpark létesíthető, míg az első 100 méteren belül lakóépület nem építhető. Emiatt az adriai luxusszállodák és villák előtt kivétel nélkül mindenhol ott húzódik a nyilvános parti sétány.
A Balaton rendezetlen jogi helyzete
A Balatonnál a horvát modellel szemben a magánterületek egészen a vízpartig nyúlhatnak. Sok villa, nyaraló és szálloda telke közvetlenül a tóparton ér véget, saját stéggel és lejáróval, ami teljesen törvényes. Bár a Balatoni Területrendezési Szabályzat és a egí 2025-ös kormányrendelet 30 méteres beépítetlen védősávot ír elő, ez a sáv nem jelent köztulajdont, csupán az újabb építkezéseket korlátozza.
A part megközelíthetőségének magyar szabályai
A hazai jogszabályok előírják, hogy a Balaton partját mindenki számára elérhetővé kell tenni, ám ez csupán a megközelíthetőségre vonatkozik, a terület tulajdonjogára nem és azt sem írja elő, hogy a teljes Balaton-part megközelíthető kell, hogy legyen. Ahol magánterület zárja el a partot, ott a tulajdonosnak közcélú átjárót kell biztosítania, de a parti sáv maga magántulajdon maradhat. Ez az oka annak, hogy a Balaton körül nem létezik egységes, egybefüggő parti sétány. Az átjárót a legtöbb magántulajdonos nem biztosítja, mert nincs szankciónállva, csupán üres szavak egy rendeletben.
Önkormányzati biznisz a fizetős strand
A Balatonnál a parti területek jelentős része a helyi önkormányzatok tulajdonában van. A magyar törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy a települések üzleti alapon működtessék a strandjaikat, és belépődíjat szedjenek a pihenni vágyóktól. Semmilyen jogszabály nem kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy ingyenes hozzáférést biztosítsanak a tóhoz a saját területükön.
Miért szorultak vissza a szabadstrandok?
Az elmúlt évtizedekben az önkormányzatok sokat privatizáltak a parti területekből, vagy fizetőssé tették a megmaradt strandokat a bevételek növelése és a karbantartási költségek kitermelése érdekében. A jól felszerelt, fizetős strandok mellett a megmaradt szabadstrandok jellemzően alulkarbantartottá váltak. Míg Horvátországban alkotmányos tilalom védi a parti közterületeket a fizetőssé tételtől, a Balatonnál a strandok ingyenessége kizárólag a helyi polgármesterek és képviselőtestületek jóindulatán múlik.
100 milliót kereshet egy település a strandokkal
A balatoni önkormányzatok számára a fizetős strandok kiemelkedő pénzügyi stabilitást biztosítanak: egy közepes adottságú strand szezononként nettó 50–150 millió forint közötti jegybevételt termel, míg a legnagyobb nagystrandok bevétele a 200–300 millió forintos összeget is elérheti. Ezt az összeget tovább növelik a vízparti parkolási díjakból (amelyek akár a jegybevételek felét is megközelíthetik), a büfék és pavilonok bérleti díjaiból származó tízmilliók, valamint a közvetett idegenforgalmi adó. Bár a fenntartási, takarítási, vízimentési és beruházási költségek a bevételek 40–60 százalékát is felemésztik, a települések a kiadások levonása után így is nettó 20–100 millió forintos tiszta nyereséget könyvelhetnek el strandjaikból, amelyet a helyi fejlesztésekre és a meglévő ingyenes szabadstrandok fenntartására fordíthatnak.
Elhúznak a Balaton mellett
Egy négytagú – két felnőttből és két gyermekből álló – családnak egy egyhetes balatoni nyaralás során kizárólag a fizetős strand belépőjegyei átlagosan 35 000 és 60 000 forint közötti kiadást jelentenek, a választott településtől és a családi, illetve többnapos kedvezményektől függően. Ennek fényében is érthető miért döntenek évről-évre többen úgy, hogy az M7-es autópályán elhúznak a Balaton mellett az Adria irányába. A szállás ugyanannyi, vagy olcsóbb, az étkezés ugyanannyi vagy olcsóbb, az autópályadíj oda-vissza sem kerül 20 ezer forintnál többe és ott fürödhetnek ahol akarnak. Orbán Viktorék így alakították Magyarországot, talán nem véletlen, hogy őket sem egy Balaton-parti sétányon fényképezték le idén. A BalatonKörnyéke.hu az erősebb napokon a Balaton vezető hírportálja. Már 700 ezren lájkolják a kiadónk Facebook-oldalait.
Kiemelt kép: Orbán Viktor az Adrián – A fotó illusztráció, Adobe AI mesterséges intelligencia felhasználásával készült