Hihetetlen, de igaz: a Balaton egyik legikonikusabb tanúhegye nemcsak a tó partjáról, hanem Dél-Magyarország fővárosából is megcsodálható. Egyik olvasónk friss fotóján jól látszik, ahogy a pécsi tévétorony kilátójából fenségesen magasodik a horizonton a Badacsony jellegzetes alakú sziluettje. A Balatonkörnyéke.hu annak járt utána, milyen különleges meteorológiai együttállás szükséges egy ilyen több mint száz kilométeres átlátáshoz, és miért számít ez igazi ritkaságnak a hazai időjárási viszonyok között.
A Mecsekből a magyar tengerig
Szerkesztőségünkbe egy igazán különleges olvasói fotó érkezett, amely első pillantásra szinte optikai csalódásnak tűnhet. A képet készítő olvasónk a pécsi Misinatetőn magasodó tévétorony kilátójából pásztázta az északi horizontot, amikor a messzeségben feltűnt a Balaton-felvidék legismertebb hegye, a Badacsony. Bár a Balaton és Pécs látszólag két külön világ, ez a felvétel tökéletesen bizonyítja, hogy megfelelő körülmények között hazánk tájai lenyűgöző módon érnek össze a tekintetünk előtt. A BalatonKörnyéke.hu az erősebb napokon a Balaton vezető hírportálja. Már 700 ezren lájkolják a kiadónk Facebook-oldalait.
Száz kilométeres légvonal
A két pont közötti távolság nem mindennapi teljesítményt követel meg a szemünktől és a fényképezőgépek lencséjétől. Pécs és a Badacsony légvonalban nagyjából 100-110 kilométerre fekszik egymástól. A hétköznapokban a levegőben lévő por, pára és a fényszennyezés miatt a látótávolság ritkán haladja meg a 20-30 kilométert. Ahhoz, hogy a Balaton tanúhegye megmutassa magát a Mecsekből, a légkörnek szinte tökéletesen „láthatatlanná” kell válnia.
A magasság a kulcs
A sikeres észlelés egyik legfontosabb fizikai feltétele a magasság, hiszen a Föld görbülete és a domborzati akadályok egyébként eltakarnák a kilátást. A pécsi tévétorony kilátószintje a Misinatetővel együtt nagyjából 600 méteres tengerszint feletti magasságban van, míg a Badacsony 437 méter magasra nyúlik. Ez a két kiemelkedő pont teszi lehetővé, hogy a közbeeső, alacsonyabban fekvő somogyi dombság ne állja útját a tekintetnek, és a két csúcs „rálásson” egymásra.
A hidegfrontok tisztító ereje
Meteorológiai szempontból a legfontosabb tényező a légtömegek cseréje. Ilyen hatalmas, 100 kilométer feletti látótávolság szinte kizárólag egy markáns, viharos széllel érkező hidegfront átvonulása után lehetséges. A hidegfront ugyanis szó szerint kisöpri a Kárpát-medencében megrekedt poros, párás, szmogos levegőt, és helyére kristálytiszta, sarkvidéki eredetű légtömegeket szállít. Amikor eláll a szél, és kitisztul az ég, a horizont hirtelen kitágul.
A páratartalom az első számú ellenség
Hiába süt a nap, ha a levegő páratartalma magas. A nyári, fülledt, kánikulai napokon szinte esélytelen megpillantani a Badacsonyt Pécsről, mert a meleg levegő rengeteg nedvességet tud magában tartani, ami tejfölös fátyolként üli meg a tájat. Az olvasónk által lencsevégre kapott látványhoz nagyon száraz, alacsony páratartalmú levegőre volt szükség, ami a fényt nem szórja szét, hanem engedi akadálytalanul utazni a két hegycsúcs között.
A téli inverzió trükkje
Az év egy másik időszakában, késő ősszel és télen is előfordulhat hasonló csoda, méghozzá a hőmérsékleti inverzió jelenségének köszönhetően. Ilyenkor a Kárpát-medence alját megüli a hideg, ködös levegő, míg a hegycsúcsokon (mint a Mecsek és a Badacsony) szikrázó napsütés és melegebb, száraz idő uralkodik. Ebben a helyzetben a két hegycsúcs szigetként emelkedik ki a ködtengerből, a tiszta felső légrétegben pedig akadálytalan az átlátás a Balatonig.
Fénytörés, ami közelebb hozza a tájat
A fizikának van még egy trükkje a tarsolyában: az optikai fénytörés (refrakció). Különleges légköri viszonyok között, amikor a különböző hőmérsékletű légrétegek egymásra rétegződnek, a légkör lencseként működhet. Ez a lencsehatás a távoli, a horizonton vagy az az alatt lévő objektumokat – jelen esetben a Badacsonyt – „megemeli” és látszólag közelebb hozza a szemlélőhöz, így a hegy sziluettje a valóságosnál nagyobbnak és élesebbnek tűnhet.
Milyen ritkaságnak számít ez a látvány?
A szakemberek szerint évente mindössze 10-15 olyan nap van, amikor a látótávolság Magyarországon meghaladja a 100 kilométert. Ez azt jelenti, hogy a pécsi tévétoronyból a Balaton megpillantása igazi meteorológiai jackpotnak számít. Nem elég felmenni a kilátóba, jókor kell jó helyen lenni, és szerencse kell ahhoz, hogy a napállás és a légkör tisztasága is tökéletes legyen a fotózáshoz.
A somogyi dombok fölött átnézve
A képen jól kivehető, hogy a Badacsony vulkanikus tömbje a somogyi táj lankái mögött tűnik fel. A Balaton víztükre ebből a szögből és távolságból természetesen nem látható, hiszen a tó felszíne a völgyben fekszik, és a domborzat kitakarja. A Badacsony asztallap formája azonban annyira jellegzetes és egyedi, hogy tévedhetetlenül azonosítható még a Mecsek magaslatairól is.
Készülj fel te is a csodára!
Ha te is szeretnél hasonló, lélegzetelállító felvételeket készíteni a Balaton tanúhegyeiről egy távoli pontról, érdemes figyelni az időjárás-jelentést. A legideálisabb időpontok a tavaszi és őszi, záporokkal kísért viharos hidegfrontokat követő órák, vagy a téli, hegyvidéki napos inverziós helyzetek. Egy jó telefonnal (mint olvasónk) és egy kis szerencsével te is megörökítheted azt a ritka pillanatot, amikor Magyarország tájai összeölelkeznek a horizonton. A BalatonKörnyéke.hu az erősebb napokon a Balaton vezető hírportálja. Már 700 ezren lájkolják a kiadónk Facebook-oldalait.
Kiemelt kép: Badacsony a pécsi TV-toronyból – Fotó: BalatonKörnyéke.hu olvasói fotó