Fogta magát, gondolt egy nagyot egy budapesti hölgy és a Balaton partjára költözött. Egészen pontosan Révfülöpre. A fagy szorításából engedve ma lesétált a tó partjára. Közben fotózott és videókat készített, amelyet elküldött nekünk.
Egy munka reményében
Felhagyva budapesti lakhelyét egy balatoni munka ígéretével Révfülöpre költöztt egy budapesti hölgy. Télen kevés dolog van még a Balaton partján, de tiszta levegő, csend és nyugalom annál inkább. Megkértük, hogy küldjön néhány fotót a nyáron nyüzsgő partról.
További érdekes hírekért a Balaton északi partjáról, kattintson ide.
1093-ban említik először
Révfülöp a Balaton tó északi partjának festői szépségű természeti környezetében, a 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található, közel 1300 lélekszámú üdülőtelepülés. A Fülöp-hegy déli lábánál bukkan felszínre a Magyarországon található egyik legrégebbi kőzet, a kb. 400 millió éve keletkezett agyagpala. Először egy 1093-ban kiadott oklevélben említik, mint a tihanyi apátság egyik birtokát.
A 71-es úton juthatsz el ide
A Balaton és a 71. sz. út közötti részen találhatóak a közparkok, a kikötő, a szórakozóhelyek többsége, valamint a Szigeti strandfürdő és a Császtai strand.
Hitélet a híres templomban
Ha Révfülöpön járunk érdemes megcsodálni az evangélikus templomot. A környék jellegzetességét adó vöröskőből készült az egyház, melyet a környéken bányásztak. Minden vasárnap 10 órától tartják az Istentiszteletet a templomban.
Látszólag egy kis Kanada is van a faluban
Az Ottawa emlékmű a 19 éves korában hősi halált halt Ottawa Gábor emlékét őrzi. Az emlékmű azzal a kerttel szemben helyezkedik el, ahol az ifjú felnevelkedett. A két fekvő szobor az Ottawa Gábort és anyját ábrázolja. Mögöttük a domborműves arckép pedig az ifjú apját. A szobor a Káli út és a Hajnal utca találkozásánál tekinthető meg.
Van, ami nyitva van
A strand bár zárva van, a Móló cukrászda ilyenkor is nyitva, nehezen ítélehető meg, hogy mennyien járnak ide. Mindenesetre, ha erre járna, itt ehet valami finomat.
Ígértünk egy videót
Múzeum a Balaton partján
A településnek van egy kis múzeuma Tóparti Galéria és a könyvtár néven. Az 1950-es évek elején révfülöpi tanárok – Nagy Károly, majd Benke László – irányításával természetvédelmi szakkör alakult a helyi általános iskolában. A gyerekek Benke László – 1953 és 1974 között helyi iskolaigazgató – vezetésével jelentős honismereti vonatkozású történeti, néprajzi és geológiai anyagot gyűjtöttek össze a révfülöpi iskolai szertárhelyiségében. 1991 júliusában Benke László, a lényegében magángyűjteménynek tekinthető honismereti gyűjteményi anyagot Révfülöpnek adományozta, ő pedig idős korára gyermekeihez, a fővárosba költözött.
Képek a révfülöpi téli Balatonról
Balaton-átúszás
Révfülöp nevét évente egyszer sokan emlegetik. Itt tartják az évente megrendezett és hagyományos tömegrendezvénnyé vált Balaton-átúszó versenyt. 1977-ben volt az első, a versenyzők Balaonbiglárró indulnak és 5,2 kilométert teljesítenek. A legjobbak 1 óra körüli idővel érnek célba, a lelkess amatőrőknek, ehhez kétszer annyi idő kell.
A balatoni hajózás legsúlyosabb tragédiája
1796. július 9-én történt a Balaton eddigi legnagyobb tragédiája s ez a révfülöpi révhez kötődik.Egy révhajó balesete során 58 ember halt meg. A balesetet szenvedett révhajó aratómunkásokat szállított Boglárra, a déli partra. A bakonyi főnnek is nevezett bukószél csapott le a tóra és ekkor a hajó kormányát rögzítő kenderkötél elszakadt, irányíthatatlanná vált és felborult.
Szinte mindenki odaveszett
A hajón tartózkodó 61 ember közül csak a tapasztalt révész és két utasa, a 28 éves tapolcai Dervarits László és Szűcs Péter Ádám menekült meg, 58 ember azonban a balatoni vihar áldozatává vált. Első fokon a révészt 30 pálcaütésre ítélték és a révészszolgálattól végleg eltiltották, de a vád fellebbezett. A másodfokú eljárás végét azonban nem érte meg a révész, mert 1797. március 1-jén meghalt a börtönben.