Négyzetméterárban több mint százhúszszoros a különbség a legolcsóbb és legdrágább utcák között. Budapest után Balatonfüreden, a Vázsony utcában négyzetméterenként 1,47 milliót is elkérnek a házakért – az ingatlan.com portál elemzésében.
Csillagászati árak Budapesten
Az ingatlan.com mintegy 180 ezer eladó ingatlanhirdetés alapján összeálló kínálata szerint december első hetében a fővárosban, az I. kerület Úri utcájában volt a legdrágább, csaknem 2,3 millió forint az átlagos négyzetméterárral, ezt az V. kerületi Széchenyi utca követte mintegy 1,9 millió forintos négyzetméterárral. A harmadik helyen szintén a Budai Várban található Tárnok utca végzett, 1,7 millió forintos négyzetméterárral.
Ahol azért te sem szeretnél lakni
A főváros legolcsóbb utcája a XXII. kerületben található, a Rákóczi úton 145 ezerért kínáltak egy négyzetmétert. A sorban ez után a XX. kerületi Tompa utca következett 330 ezer forintos, a Nagysándor József utca 336 ezer forintos, valamint Zrínyi utca 355 ezer forintos, illetve az Alsó határút 355 ezer forintos négyzetméterenkénti árakkal.
Balatonfüred, Balatonlelle és Siófok
Budapesten kívül Balatonfüred Vázsonyi útja volt a legdrágább, négyzetméterenként 1,47 millió forinttal. A második Balatonlelle Köztársasági utcája 1,41 millió forintos, harmadik pedig Nagykovácsi Őzike utcája 1,26 millió forintos négyzetméterárral.
Gondoltál volna Remeteszőlősre?
A rangsor negyedik helyére Remeteszőlős, valamint Mogyoród egy utcája is felkerült. A települések közül kiemelkedő magas utcaárak vannak még Siófokon.
19 ezer forint/négyzetméter, mert ilyen is van
A legolcsóbb település 2020 decemberében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Karos volt, ahol a Petőfi Sándor utcában átlagosan 19 ezer forintért kínáltak egy négyzetmétert. Ezt követte ugyanezen megyében Sárospatak, valamint a Békés megyei Elek és a Somogy megyei Vízvár 25 ezer forintos négyzetméterárral – írta az ingatlan.com.
Itthon az ingatlan az érték
Magyarországon a családok megtakarításaikat döntően ingatlanokba, lakásokba fektetik; a háztartások reáleszközeinek 67,5 százaléka ingatlanokban van – mondta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója az állami televízióban.
Amiben lakunk, az a miénk
A magyarok 92 százaléka a saját tulajdonú lakásában lakik, ez a mutató 2018-ról 2019-re 6 százalékponttal nőtt. A régióban és az országban is magasnak számít ez az arány, a régióhoz és a dél-európai országokhoz hasonlóan. Példaként említette, hogy az Egyesült Királyságban a lakosság 65 százaléka, Svájcban 60 százaléka, Németországban pedig 50-60 százalék közötti része rendelkezik saját ingatlannal.
Lakáshitelezés
A GDP-n belül a lakáshitelek állománya 7,7 százalék, míg az uniós átlag 40 százalék. Úgy következett be tehát átványos ingatlanpiaci változás, hogy az nem járt együtt a háztartások eladósodásával.
Fotónk a google.maps-ről származik